Mezőhegyesen jártunk és csodákat láttunk (2023. június 24.)

Rendkívül tartalmas és érdekes kiránduláson vettünk részt június 24-én, szombaton a Magyar Történelmi Családok Egyesületének delegációjának tagjaiként a Mezőhegyesi Ménesb

irtokon, ahol szakértő idegenvezetés keretében ismerkedhettünk meg az ott folyó munkával. Az 1784-ben alapított birtok már csupán a múltja miatt is tiszteletet parancsol, hiszen nem csupán Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka is, amely az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül. Az innovációnak még nincs vége, hiszen láthattuk azt is, hogy a fejlesztések folyamatosak, mind a turisztika, mind az agrárium vonatkozásában. A kirándulást Herczeg Sándor és Riedel Loránd Rudolf szervezte, az MTCSE csapatát Varga Anikó, a Mezőhegyesi Ménesbirtok mar

keting és PR-igazgatója, valamint Jusztin Ágnes agrárkommunikációs koordinátor kalauzolta, szerencsére remek kirándulóidőben!

A birtok történetén keresztül közel 240 év magyar történelmet lehet elbeszélni. A II. József által alapított Császári és Királyi Mé¬nesintézet adta egykor a Monarchia hadseregében szolgáló lovak javarészét. A 18. század háborúi során ugyanis a Habsburg-birodalom lóállománya leromlott, a meglévő lótenyésztő telepek és ménesek sem minőségben, sem mennyiségben nem kínáltak kielégítő megoldást a bécsi udvarnak, ezért volt szükség egy olyan innovatív megoldásra, amely nem csupán elég lovat, hanem elegendő jó minőségű lovat tud biztosítani a birodalomnak. Ezt a feladatot II. József Csekonics József fő strázsamesterre bízta. Ő választotta ki a ménestelepek helyszínét, és a 18.127 hektáros mezőhegyesi pusztán, a Maros hordalékkúpjain. Az ő tervei alapján kezdődött meg az építkezés (parancsnoki épület, főistálló, kaszárnya, Hangai fogadó, állatkórház, magtár), valamint a lovak beszerzése, körülbelül 200 mén és 400 kanca került tenyésztésbe állításra. A birtok éves átlagban 6.000-8.000 lovat adott a hadseregnek, úgynevezett remonda (katonai utánpótlás) lóként. Az 1800-as években Mezőhegyes hírneve egyre csak növekedett, a Ménes nevéhez több lófajta kitenyésztése is köthető, mint például a Nóniusz, a Gidrán, a Furioso North Star, vagyis a Mezőhegyesi félvér. A birtok előbb a dicső re¬formkor, aztán a Kiegyezést követő „boldog békeidők” tanúja és fontos szereplője volt, amiképp „testközelből” élte át a Monarchia bukását, a Szent István-i ország szétdarabolását is.

Az új, trianoni országhatár épp egybeesett a birtok délkeleti ha¬tárával, így hosszú emberöltőkön át ez a határvonal országo¬kat, s történelmi korokat választott el egy

mástól. Miközben a Ménesbirtok az első világháborút még épen, elsősor¬ban lelki-szellemi sérülésekkel vészelte át, a második világháború¬ban súlyos sebeket szerzett, szinte valamennyi értéke odaveszett vagy hadi zsákmányként külföldre került. A következő emberöltő¬ben súlyos nyomot hagyott rajta a szocialista nagyüzemi terme¬lés időszaka, ahogy sajnos a rendszerváltozást követően is tovább folytatódott a térség, illetve a Ménesbirtok leszakadása.

Az elmúlt években zajló munka célja az értékmentés, a hagyomány folytatása, hiszen a mezőgazdaság a nemzeti identitás része, valamint a hatékony vidékfejlesztés, és az ered¬ményes nemzetpolitika eszköze. A Mezőhegyesi Ménesbirtok mintagazdaságként működik. Küldetése: kicsiben leképezni a teljes agráriumot és mintaként szolgálni a mezőgazdasági szereplőknek, hogy miként lehet egy adott termelési ágat a lehető legkorszerűbben és a lehető legköltséghatékonyabban művelni. A Ménesbirtokon a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, többek között precíziós gazdálkodást folytatnak, modern gépparkkal rendelkeznek és fejlett dróntechnológiát használnak. Évente nem csak Magyarországról, de Európából is rendszeresen érkeznek az agrárszakemberek, hogy megismerjék ezeket.

Az MTCSE tagjainak Varga Anikó és Jusztin Ágnes elmondta, hogy a birtok több mint 10 ezer hektár területtel rendelkezik, melyből a szántóföldi növénytermesztés, mint fő tevékenység, 8.137 hektár területet foglal el. A területet jelentős mértékben leköti a nagy létszámú állatállomány takarmányszükséglete. A fennmaradó terület a fő növény, a hibridkukorica vetéstervének, igényeinek van alárendelve. Vetőmagtermesztés szempontjából a Ménesbirtok nagyon jó adottságokkal rendelkezik, mivel ilyen egybefüggő és arányaiban jól öntözhető terület nagyon ritka az országban. Megtudhattuk, hogy a növénytermesztés műszaki háttere is jelentősen megújult az elmúlt években, így a legkorszerűbb gépekkel (traktorok, kombájnok, hibridkukorica betakarító gép, címerező gépek közel 6 milliárd forint összértékben) végzik a munkát. A Ménesbirtokon Mag

yarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását valósították meg összesen 10,5 milliárd forintból, melynek keretében 5.171 hektáros területen összesen 81 új öntözőberendezést telepítettek. A mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, illetve emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja a teljes hazai agrárium fejlesztésében is kiemelkedő lépésnek számít.

Megtekintettük a Ménesbirtok turisztikai szerepét jelen¬tősen erősítő, a 20-as majori törzskanca ménesben kialakított látogatóközpontot is. A megújult Nonius és Gidrán kancaménes XVIII. században épült istállói és épületei csodás látványt nyújtottak, míg a helyszínen található street food büfében nagyon finom ebédet kaptunk. Idegenvezetőink ezt követően vitték el csapatunkat, egy rendkívül kellemes, lovaskocsis utazásra, ennek során nem csupán a birtokot, hanem Mezőhegyes nevezetességeit is útba ejtettük.

Egyesületünk agrárvégzettséggel és mezőgazdasági érdeklődéssel is rendelkező tagjai számára különösen nagy élményt jelentett Európa legmodernebb robotizált szarvasmarha telepe. A létesítmény a nagy múlttal és magas tejtermelési szinttel rendelkező Magyar Holstein-Friz tejhasznú szarvasmarhák, és 8 hónapos kor körüli növendékállomány otthona. Jusztin Ágnes kiemelte, hogy robotos fejési és automatizált istállótechnológiákat használnak. A két istálló egyenként 440 férőhelyes négy negyedre osztott, minden negyedben egy dupla állásos fejőrobot található, mely a tehenek fejését végzi. Láthattuk, hogy a tehenek önállóan keresik fel a fejőrobotot, a robot elvégzi a tehenek azonosítását az nyakukban található transzponderek segítségével. Mindkét istállóhoz tartozik egy-egy tejház, melyben 2 darab 14 ezer literes tartály található. A fejési átlagok n

aponta 39 kg/tehén felett alakulnak, ez több mint 32.000 kg tejet jelent.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. központja egyébként a Jung József téren található Hangai Fogadó, amely egykor postakocsi állomás és vendégfogadó volt. Vendéglátóink elmondták azt is, hogy a jövőben több új létesítmény épül a területen, sőt szálláshely is létesül, köszönhetően a megélénkülő turizmusnak, valamint a birtok folyamatos fejlesztésének.

Összességében színvonalas, sok élményt nyújtó kirándulást tudhattunk magunk mögött június 24-én, melyet nem csak a szép időnek, hanem kiváló kalauzainknak, Varga Anikó marketing- és PR-igazgatónak, valamint Jusztin Ágnes agrárkommunikációs koordinátornak is köszönhettünk!

Úgy hisszük, hogy a beszámolónkat színesítő fotók szintén magukért beszélnek és igazolják a fentebb leírtakat!

Herczeg Sándor és Riedel Loránd Rudolf