Budavári időutazás (2024.10.26.)

A Magyar Történelmi Családok Egyesületének mintegy 30 tagja – a névhez hűen – valóban egy történelmi (idő)utazáson vett részt október 26-án, a szokásos éves kirándulás alkalmával. A célpont ezúttal a Budavári Palota volt, ahol exkluzív tárlatvezetésen hallgathattunk meg sok olyan részletet, melyek kiegészítették eddigi ismereteinket.

Elsőként a Nádori Kriptát látogattuk meg. A történelmi tényekről érdemes tudni, hogy a kriptába a Magyar Nemzeti Galériából egy rejtett ajtón, meredek lépcsőkön keresztül juthatunk. Itt Habsburg József Antal nádor főherceg és családja alussza örök álmát. A kriptát 1769-ben a Szent Zsigmond-palotakápolna altemplomában alakították ki, és eredetileg a palota személyzete temetkezett ide. A sírbolt első lakója egy gyermek volt, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya. 795-ben Budára kerülve József nádor hamar megszerette a magyarokat és a magyar értékeket, Bécsben gyakran szót emelt az érdekünkben. Magánéletében sok gyász érte. Első felesége Nagy Katalin orosz cárnő unokája volt, aki gyermekágyi lázban meghalt újszülött lányával együtt. Alekszandra Pavlovna holtteste ma az ürömi pravoszláv kápolnában pihen. Második felesége ikergyermekeket szült, amibe belehalt, de akkor még nem ide temették.A nádori sírbolt első lakója József nádor és harmadik felesége első gyermeke, az 1820. augusztus 23-án, 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el, ezután határozott a nádor a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A beleegyező válasz után megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével. Az átépítés során a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel. József nádort 1847 januárjában temették el a kriptában.

Az 1849 májusában lezajlott ostrom és a nádori palotában pusztító tűzvész idején a kápolna is megsérült. Végleges formáját az 1852. évi helyreállításkor Pollack Ágost – a híres építész, Pollack Mihály fia – alakította ki, majd Ybl Miklóst bízták meg a folytatással, de a híres építész 1891-es halála után ez abbamaradt. Később Hauszmann Alajos alakította ki a kripta belsejét.

A második világháborúban érintetlen maradt a kripta, de később (utoljára és a legvandálabb módon 1973-ban) többször is feltörték, kinyitották a szarkofágokat és a fémkoporsókat hidegvágóval felmetszették, a holttestek egy részét szétdobálták és a nádor fejét elválasztották a törzsétől. A Nemzeti Galéria vezetősége végül befalaztatta a galériából az altemplomba vezető nyílást és az ablakokat, ahol a sírrablók bejutottak.

A Főőrség vendéglőjében elköltött finom ebéd után megnéztük a régi fényét egyre jobban visszanyerő Budavári Palota épületeit. Az előzetes programban a palotát kísérő, de a második világháború által bontásnak ítélt épületek közül a Lovarda, a Főőrség, a Stöckl lépcső és a Hauszmann-déle rámpa megtekintése szerepelt. A Szent István-terem a századforduló Budavári Palotájának egyik legjelentősebb helyisége volt. Az eredetivel teljesen megegyező módon épült újjá, és 2021. augusztus 20-i átadása óta ismét része lett a magyar kultúrának és iparművészetnek. Hauszmann Alajosnak köszönhetően a Budavári Palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Budapest 1945-ös ostromát azonban már nem élte túl, a bombázás, az ebből következő tűzvész, majd a fosztogatás gyakorlatilag teljesen lerombolta. A termet mintegy 10 év előkészület után reprodukálták, s már az is hihetetlen munka volt, hogy olyan mestereket találjanak, akik egyáltalán képesek a több mint 100 évvel ezelőtti tárgyakat elkészíteni. Az 1906-ban elkészült József főhercegi palota elegáns, üvegtetejű előcsarnokával, pompás báltermével és annak színes, Róth Miksa-féle üvegablakaival a budavári Szent György tér egyik dísze volt. A historizáló épület Budapest ostromában nem szenvedett végzetes sérülést, ám 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vehessék, ezért felgyújtották, majd le is bontották. A helyén keletkezett hiányt több mint 50 évig nem sikerült pótolni, 2021-ben azonban megkezdődött az épület rekonstrukciója: az újjászülető palota pedig napról napra nyeri vissza az eredeti alakját. A tervek szerint 2-3 éven belül elkészül és ismét a régi pompájában áll majd a nagyközönség rendelkezésére.

Nagyon érdekes és tanulságos kiránduláson vagyunk túl, ezért ezúton is köszönetet mondunk a Várkapitányság Zrt. minden munkatársának, aki ezt lehetővé tette.

Riedel Loránd Rudolf elnökségi tag
Magyar Történelmi Családok Egyesülete