zichi és vásonkeői gróf Zichy Pál, elnök
1988-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett Nemzetközi Tanulmányok mesterszakon, jelenleg az IT szektorban dolgozik tanácsadóként. 2014-ben csatlakozott az egyesülethez, 2017-ben választotta a közgyűlés az elnökségi tagok közé. Elsősorban az ifjúsági programok szervezésében vesz részt. A Zichy család a 13. századig vezethető vissza, első otthonuk Zala, valamint Somogy vármegye volt. A család a vagyonát, valamint főnemesi rangra emelését Zichy Istvánnak köszönhette, aki a királytól 1679-ben grófi címet kapott. A család jelentős művészeket, felfedezőket és politikusokat adott Magyarországnak, köztük Zichy Pál ükapját, Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztert. A II. világháború, majd a kommunizmus megpróbáltatásai szétszórták a családot, de egynéhányan itthon maradtak.
szajoli Hegedüs Ferenc
1970-ben született, informatikusként dolgozik egy gyógyszerkutatással foglalkozó cégnél. Húszas évei elejétől kezdve kutatja családja történetét, amit egy weboldal és egy szakkönyv szerkesztőjeként tett közzé. 2017-ben lépett be az egyesületbe, és idővel bekerült az újonnan megalakult Genealógiai Bizottságba, 2020-ban pedig elnökségi tag lett. Családja első címeres nemesleveléről csupán annyit tudni, hogy 1658 nyarán, a törökök dúlása idején odaveszett. Elődei 1669-ben királyi birtokadományt szereztek a ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekvő Szajolra, 1701-ben pedig új nemeslevelet nyertek el. A család címere igazi ritkaság – a pajzs vitéze országcímereket tart kezeiben: egyikben osztrákot, másikban magyart –, amely később Szajol címere is lett, a mai falucímernek is alapját adva.
leuensterni báró Riedel Loránd Rudolf
1972-ben született, két gyermek édesapja. Gazdasági agrármérnök, kormányzati tisztségviselő, a Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorának szerkesztője. Az Egyesület alapító tagja, 2017-2020-ig az Egyesület elnöke. Elnöksége alatt valósult meg Iharoson a Nemesek Ligete, és több civil szervezettel kötött együttműködési megállapodást. A Riedel család egészen az 1700-as évek végéig Sziléziában élt. Széchenyi Istvánnak köszönhetően az 1800-as évek közepén megindult a magyarországi vasútépítés, és 1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, amely két év munkája nyomán Pest és Vác városát kötötte össze. Ehhez a munkához hívott az országba Széchenyi István kilenc vasútépítő mérnököt – köztük báró Riedel Józsefet –, aki megszerette Magyarországot, és nyolc gyermekével letelepedett. Így került a család Magyarországra.
széki gróf Teleki Sándor
1965-ben született, két gyermek édesapja. Gazdaságinformatikus és rendszertervező, az üzleti szférában dolgozik az IT szektorban, valamint tanít. A Trianon miatti költözések okán már Budapesten született és itt is él, de a család koltói (Máramaros megye) ágából származik. A szabadságharcos és író gróf Teleki Sándor egyenes ági leszármazottja és a kiterjedt, de a nagyvilágban szétszóródott Teleki család kevés itthon maradt tagjainak egyike. Az egyesületnek 2015 óta tagja, a jelenlegi elnökségbe 2017-ben választotta meg a tagság.
aschbrunni és hohenstadti báró Tunkel Tamás
1971-ben született, három gyermek édesapja. Okl. agrármérnök, gazdálkodó, Legénd község polgármestere. Alapító tagként az egyesület első elnökségének tagja volt, 2017-ben választotta újra a közgyűlés az elnökségbe. A sziléziai eredetű család első oklevelesen 1398-ban említett őse Tunkel (Tunkl) Miklós lovag volt. Birodalmi bárói rangot Tunkel János és György kapott 1465-ben a morva Aschbrunn (Brnicka) és Hohenstadt (Zabreh) váruraként. Tunkel György 1474-ben Hunyadi Mátyás alvezéreként részt vett Boroszló várának védelmében, ahol Mátyás király egyik legdicsőségesebb győzelmét aratta a többszörös túlerőben lévő egyesített cseh és lengyel seregekkel szemben. A család magyarországi ága, a trianoni döntés okozta veszteségeket követően a Nógrád megyei Legénd községben telepedett le 1920-ban. A kommunizmus bukását követően a család visszaszerezte itteni birtokát, ahol jelenleg is gazdálkodik.